Megint eltelt 2 hónap azóta, hogy utoljára írtam és csak azt tudom felhozni mentségnek, hogy nem volt időm. Komolyan. Béna kifogás, tudom, de teljesen más dolgokon pörögtem, és abban se voltam biztos, hogy ebben a formában szeretném folytatni a blogot. Úgy alakult, hogy pusztán a komfortzónám elhagyása végett leszerződtem pár gasztrovideóra tavasszal, aztán egymást követték […]
2017. április 22-én osztottam meg az első receptet a blogon, ami egy angol édesség, a Rocky Road volt. Nem mondom, hogy nem izgultam halálra magam, viszont azóta megismertem egy csomó nagyon klassz, hozzám hasonló gondolkodású, kreatív embert, akik minden nap inspirálnak, és hihetetlen öröm, hogy néhányukkal már találkoztam is! Most nem mennék bele hosszabb motivációs […]
Valójában nem annyira titkos, mert a recept eddig is elérhető volt azon vendégek számára, akik a hajóúton befizettek egy exkluzív kulináris vacsorára a séffel. Viszont én se vendég nem voltam, se nem fizettem, mégis imádtam ezt a desszertet, és nem ismerek olyan jelenlegi, vagy volt dolgozót, aki ne rajongott volna érte. Mikor a kezdeti időszakban […]
Nemrég egy Facebook csoportban valaki feltette a következő kérdést: neked mi a reggeli rutinod? Én magát, a kérdést se értettem, a kommentekben pedig ilyen válaszok érkeztek: meditálok, jógázok, napüdvözlet, zabkása, smoothie bowl, 30 perc séta, légzőgyakorlat, lefutom a félmaratont. A kérdésem csak annyi: HOGYAN?! Ha az érdekel, miként zajlik egy átlagos reggelem, akkor a következőképpen: […]
Torta recept és vers? Miért ne! Eredetileg egy komplex elmélkedést terveztem a Valentin napról, annak minden pozitív és kevésbé pozitív hatásáról, meg arról, miért vagyunk úgy ráfeszülve a “szeretet ünnepekre” akkor is, ha van valakink, meg akkor is, ha nincs. Aztán leültem egy szelet tortával a laptop elé, de csak nem jöttek a gondolatok. Odasétáltam […]
Véletlenül találtunk rá Rómában, a Two Sizes nevű sütizőre, nem messze a Piazza Navonától. A TripAdvisor szerint itt kapható Olaszország legfinomabb tiramisuja mindössze 3.50 euróért. A hagyományos krémes változaton kívül van még mogyoróvajas, karamellás, és epres, valamint többféle cannoli, meg sfogliatella is. Ezt a helyet mindenképp vegyétek fel a bakancslistára! A pisztáciás verzióról csak annyit, […]
Róma habzsolni valóan gyönyörű. Kaotikus és fárasztó, érzéki és intenzív, hatalmas és varázslatos. Olyan, mint azok a végzetesen sármos pasik, akikhez egy pillanat műve vonzódni, aztán egy élet is kevés őket elfelejteni. Beleszerettem mindenbe és mindenkibe, aki római. A stílusosan öregedő férfiakba, a díva-szerű úton útfélen-dohányzó nőkbe, a szökőkutakba, a több ezer éves templomokba, a […]
“Do you know what it means to miss New Orleans Since that’s where you left your heart And there’s something more, I miss the one I care for More than I miss New Orleans” Ha a történetet, amit most elmesélek, dalban lehetne elmondani, akkor ez lenne az: Louis Armstrong – Do you know what […]
Mielőtt belekezdek egy bejegyzés megírásába, mindig elgondolkodom, mennyire lehet személyes, mert ez mégisccsak egy kajás blog. Aki idejön, az a receptek, vagy a képek miatt teszi, nem biztos, hogy érdekli a magánéletem. – Feltételezem én, ezért mindig az arany középutat keresem, hogy egy kicsit benne legyek minden posztban, de a lényeg a recept legyen. Egyébként […]
Ezt az ajándékot hagytam az utolsó napra, mert ehhez aztán tényleg nem kell semmi olyan, amit ne lehetne gyorsan beszerezni a legközelebbi kisboltban. Ha van olyan ismerősöd, aki szereti a fűszereket,nagyon dekoratív kis cucc egy ilyen a konyha polcon. Az ötlet a Krustnaglina c. blogról van, amit már régóta nagyon szeretek, annak ellenére, hogy csak […]
Egy csomószor jártam már Lettországban, mégis ez a csoda valahogy egészen idén nyárig elkerülte a figyelmemet. Annyira helyesek és finomak ezek a cukorkák, viszont kizárt, hogy nálunk be lehessen szerezni, így nekiálltam házilag elkészíteni. Elvetemült egy ötlet volt… Macerás, ragacsos, baromi lassan készül, és túl gyorsan elfogy. Ajándékba viszont cuki és fotózni is nagyon hálás […]
Kábé 3 karácsonnyal ezelőtt kaptam egy ilyet ajándékba, csak bolti változatban. Baromi kreatív, cuki kis ötlet, eszem ágában se lett volna megvenni, mert annyira egyszerű otthon elkészíteni. Olyan ízű csokit csinálsz, amilyet szeretnél, a dekorálásról és a csomagolásról nem is beszélve! A kanálra lehet pl mindenféle üzenetet, vagy nevet írni, és máris sokkal személyesebb, mint […]
A halogatással, mint rossz tulajdonsággal simán együtt lehet élni. Kivéve karácsonykor. Ilyenkor irigylem azokat, akik már októberben becsomagolva tárolják az ajándékokat a ruhásszekrény mélyén, mert én rendszerint mindent az utolsó héten szerzek be/találok ki/készítek el. Pff… mit utolsó héten? Utolsó nap! És ezt minden egyes évben eljátszom. Ha még neked sincs ötleted, mivel lepd meg […]
A múltkori hyggés poszt kapcsán kutatva találtam valami sokkal királyabbat a neten! A finneknek létezik egy külön szava arra az életérzésre, amikor egyáltalán nem áll szándékodban elhagyni a lakást, ezért inkább otthon, egyedül, pizsamában iszogatsz. Ismerős? A hygge a múlté! Hagyd a fenébe az illatgyertyákat, úgyis csak addig van illatuk, míg meg nem gyújtod őket. […]
Nálam még mindig november van, így szigorúan tilos bárminemű karácsonyi blogolás! Úgy érzem, ez a hónap nem kap kellő figyelmet a Halloweeni és az adventi őrület között, pedig a novembernek is megvan a maga szépsége. A reggeltől-estig köd pl arra jó, hogy újra lehet nézni olyan klasszikus romkomokat, mint a Bodyguard, meg a Dirty Dencing. […]
Nem tudom, te hogy vagy vele, de nekem olyan érzésem van, mintha az egész hetet átaludtam volna. Ezek a tök sötétből még sötétebbe váltó napok olyan egyformák, hogy fel se tűnik, hogy telnek. Ilyenkor kellenek azok a bizonyos hygge pillanatok, ahogy a dánok nevezik. Vagy lagom, ahogy a svédek. Szerintem mindkettő a dolce vita téliesített […]
Azt tapasztaltam, hogy külföldön élve bizonyos szokásokat nagyon gyorsan felvesz az ember, de vannak olyanok is, amiket csak nagyon lassan, vagy amiken egyáltalán nem hajlandó változtatni. Ilyen például az evés. Izgatottan vetjük magunkat bele az újdonságokba, de néhány hónap elteltével már keressük a magyar boltokat, a TV paprikát, meg a túrót, és évek múlva is […]
A nápolyi L’Antica Pizzeria da Micheleről sokszor, sok helyen írtam már és valószínűleg még fogok is, mert ez a hely a pizzák szent temploma, én pedig két dologban nem kockáztatok; az egyik a fodrász, a másik a pizza. Vannak bizonyos ételek, amiket egyszerűen nem lehet mindenmentesen, diétásan, vagy vegánul elkészíteni, mert elveszítik a lényegüget. A […]
Az augusztusi BBC goodfood magazinban megjelent egy receptem, aminek hihetetlenül örültem, mert nyomtatásban látni azt, amin egy egész délutánon át dolgoztam, a legnagyobb augusztusi forróságban, baromi jó érzés. A képen látható kék színű tálat a barátnőmtől kértem kölcsön, a kanál a nagyimé, a háttér pedig egy régi, rozsdás vaslap az egri Marján cukrászdából, amin hajdanán […]
Két hete volt egy hajós buli Budapesten. Egy srác létrehozott egy facebook eseményt, amire mindenki meghívott valakit, akit hajóról ismert. Olyan volt az egész, mint egy gimis évfolyam találkozó. Rengeteget nevettem, nagyrészt olyan emberekkel, akiket aznap este ismertem meg, mégis az volt az érzésem, hogy nemcsak egy gimibe jártunk, de egy osztályba is. Talán még […]